Masszázs kezelések
A képekre kattintva részletes leírásokat talál az egyes masszázs szolgáltatásainkról.
A képek alatt meg egy leírást a masszázsról, javallatairól, történetéről.
A masszázs gyakorlatilag egyidős az emberiséggel és minden bizonnyal a legrégebbi kezelési módok közé tartozik. Ha a kisgyermeknek fájt valamilye és megakarták vigasztalni, akkor ösztönösen megsimogatták nyugtatás képpen. Ettől általában jobban lett és csökkentek fájdalmai. Az érintés hatására nagyon sok hormonszerű anyag szabadul fel a testben, melyek hatására ellazul az ember, mind testileg, mind pszichésen is. Kimutatták, hogy azon gyermekek, akiket rendszeresen masszíroznak sokkal kiegyensúlyozottabbak, és sokkal könnyebben illeszkednek be a közösségekbe.
A masszázs alkalmazható egészséges embereken frissítő, kondicionáló céllal, a hiányos testmozgás pótlására, sportolóknál a sporttevékenység előkészítésére, fokozására és beteg emberek gyógyítására. Gyógyításra való alkalmazása leginkább mozgásszervi betegségekben szenvedő betegeken történhet, de a reflexzóna masszázsokkal (kötőszöveti, szegment, perioszteális, akupresszúra) belszervekre is hatással tudunk lenni.
Definíció:
"Masszázs a test felületén manuálisan kivitelezett és terápiás céllal alkalmazott mechanikai inger, mely a szervezet válaszreakcióját, a fizikális gyógyhatást váltja ki". Enyhíti a testi és lelki panaszokat, segít a jó közérzet megteremtésében, megőrzésében, csökkenti a lábduzzadást, a végtag-, derék-, nyak-, váll- és fejfájdalmakat. A test szöveteit kézzel dolgozzuk meg, ez a beavatkozás helyileg, a megbetegedett testrészen fejti ki hatását, mellék- és utóhatást nem okoz.
A klasszikus svédmasszázs javallatai és ellenjavallatai:
Javallatok (indikációk)
- Pszichés, mentális, fizikai fáradtság
Izomgörcsök, fokozott izomtónus
Izomláz
Mozgásszervi eredetű fájdalom (ha nincs traumás, vagy gyulladásos előzmény
Gyakori fejfájás (pl. a sok ülőmunka miatt)
Nyak- és hátfájás
Fokozott fizikai, szellemi igénybevétel
Egyoldali munkavégzés, ülőmunka
Fokozott sportteljesítmény
Gyakori végtagduzzanat (pl. nyári melegben)
Lelassult anyagcsere
Ellenjavallatok (kontraindikációk)
- Akut állapotok, gyulladásos betegségek
- Fertőző betegségek, láz
- Csonttörés, ficam, égés, trauma
- Ittas, drogos állapot, epilepszia
- Bőrelváltozások (anyajegy, fertőzések, sérülések)
- Rosszindulatú daganat
- Terhesség első két, és utolsó hónapja
- Menstruáció legerősebb napja
- Obliteratív (elzáródásos) érbetegésgek
- Akut vénás betegségek, visszeres láb (csak lábkezelésnél)
- Szívritmus zavar
- Előrehaladott csontritkulás
Masszázs során az alábbi testrészeket kezelhetjük:
- Alsó végtag kezelése: Ebbe a csoportba tartozik a talp, lábfej, lábszár és a comb kezelése. Történhet hason és háton fekve is.
- Has kezelése: Háton fekve, lábak felhúzva. Kezeléseket a vastagbél lefutásának mentén, az óramutató járásával megegyezően végezzük.
- Mellkas kezelése: Háton fekve, kezek lazán test mellett. (Hölgyeknél az intimitás megörzésére nagyon figyelünk)
- Felső végtag kezelése: Háton fekve, vagy félig ülő helyzetbe, hajlító és feszítő oldalt együtt kezeljük.
- Lumbogluteális masszázs: Hason fekve, gluteus izmok (farizmok) kezelése, és a deréktáji, keresztcsonti régió tartozik ide.
- Hát kezelése: Derék tájéktól az 1-es háti csigolyáig (Th1-L5). Különös tekintettel a gerinc melletti paravertebrális izomzatra, a széles hátizomra (m. latissimus dorsi), a csuklyás izomzatra (m. trapesius).
- Nyak+vállöv: A lapocka alsó csúcsától, egészen a hajas fejbőrig (Th9-C1). Az érintett terület hátizmaink kezelése, itt viszont hangsúlyosabb a lapockát borító izmok (rotátorköpeny), és a lapocka széléhez tapadó izmok (rombusz izom, lapocka emelő izom) masszázsa. Beletartozik még a váll izmainak (m. deltoideus) és a nyak izmainak átdolgozása. Ez kérhető a hát izmainak kezelésével együtt.
- Fej+arcmasszázs:
Háton fekve, hatékonyan alkalmazható fejfájás megszüntetésére
(akupunktúrás pontok segítségével) és relaxáló, feszültségoldó célból
is.
Kezeléseink során kizárólag elsőosztályú
alapanyagokat (olajokat, krémeket...) használunk és nagy hangsúlyt
fektetünk a higiéniára.
Masszázs felosztása a kezelés célja szerint:
Gyógymasszázs: orvos utasítására, gyógyító céllal történő kezelés, vagy kezelések sorozata, általában egyéb fizioterápiás kezelésekkel is kombinálják. Ebbe a csoportba tartozik a klasszikus gyógymasszázs, nyirokmasszázs, szegmentmasszázs, kötőszöveti masszázs és csonthártya kezelés (perioszteális masszázs).
Sportmasszázs: sportteljesítmény fokozására, fáradtság, savasodás (izomláz) csökkentésére, izom sérülékenységének megelőzésére, sérülés utáni rehabilitációra alkalmazzuk.
Frissítő, kondicionáló masszázs: egészséges embereken végzett kezelési eljárás. Hatásában és céljában megegyezik a sportmasszázzsal, fokozza a vérkeringést, csökkenti a fáradtságérzetet. Általában fürdőkben, wellness részlegeken alkalmazott eljárás, a klasszikus svédmasszázs fogásait tartalmazza.
Diagnosztikus masszázs: célja nem a kezelés, hanem a beteg állapotának felmérése.
Svédmasszázs általános hatásai:
- Szívverés normalizálása
- Vérnyomás szabályozása
- Légzés optimalizálása
- A test hőmérsékletének emelése helyi szinten
- Izom teljesítményének javítása
- A szervezet fizikai és pszichés állapotának javítása
- Acidózis (savasodás) csökkentése
Svédmasszázs élettani hatásai: A masszázs fogásaival kiváltott mechanikai ingerek részben közvetlenül, részben közvetett úton (neurohumorális úton) befolyásolják a sejtek, szövetek működését. A befolyásolás elsősorban lokális (izomtónus, nedvkeringés), de távoli szervekre is tudunk hatni az idegrendszeren keresztül.
Közvetlen hatások:
- Vénás keringés javulása (az izmok között futó vénákban a vénás nyomást emeli, ami a keringés fokozódásához vezet - pumpa effektus).
- Nyirokkeringés gyorsulását a váltakozó erősségű kompresszió segíti.
- Sejtközötti folyadék mobilizálódik (a felgyülemlett sejtközötti folyadék a nyirokrendszeren keresztül visszajut a keringésbe, majd a vesébe)
- Bőrradírozó, revitalizáló hatás.
Közvetett hatások:
- Hormonális: Mechanikai ingerre a szövetekben hisztamin és bradikinin szabadul fel, mely az erek falában lévő simaizmokat ellazítja, ezáltal azok tágulását eredményezi.
Idegrendszeri: A tapintás, nyomás, húzás, nyújtás segítségével (a gerincvelői reflexíven keresztül is) befolyásolni tudjuk az izmok feszülési állapotát.
Artériás keringés fokozódik: Helyi keringésfokozódás, átmelegszik a terület. Ez a bőr, bőr alatti kötőszövet, és a harántcsíkolt izmok oxigén- és tápanyagellátását javítja. Nagy szerepe van a tejsav elszállításában. A szövetek lokális keringésének javulásával nő az anyagcsere is.
Izomtónus normalizálódik. Ez a masszázs elsődleges célja.
Általános állapotjavulás: Javul a fizikai, mentális, pszichés állapot is a masszázs során.
Fájdalomcsökkentő hatás
Masszázs története
A legősibb kezelési módszer, nagyjából az emberiség történetével egyidős. A kezet, mint munkaeszközt alkalmazva a fájdalmas testrészeket simogatva, nyomkodva, gyúrva csökkentették a fájdalmat. A föld minden természeti népe alkalmazta (alkalmazza) a masszázst főleg fáradtság esetén, rándulások gyógyítására, fájdalomcsillapításra, utókezelésre, sőt akár a szülés gyorsítására is. Az eleinte ösztönös mozdulatokat később tudatosan finomították.
- i.e. 4000 Indiában rituális eljárásokkal együtt alkalmazták a masszázst.
i.e. 3200 Egyiptomban gyógyító papok, démonokról szóló hitvilág tanításai szerint masszíroztak.
i.e. 2700 Kínából származó első írásos emlékben olvasható, hogy a masszőreiket hosszú ideig képezték, és ennek a tudásnak a titkát féltve őrizték. Ezekben az írásokban a kezelés menete és a masszázs hatása is megtalálható.
i.e. 460-377 Görög kultúra - Hippokratész szerint az orvosoknak is jártasnak kell lenniük a masszírozásban. Azt mondta, hogy a masszázs mozgásképessé tehet tehet egy már megmerevedett ízületet, tónust adhat a szöveteknek és felpuhíthatja azokat.
120-201 Római birodalom - Galenus leírta az alapfogásokat, simogatást, dörzsölést, ütögetést. Azt is mondta, hogy a masszázs elősegíti a felhalmozódott káros anyagok kiürülését a szervezetből.
980-1037 Reneszánsz - Avicenna arab orvos és tudós Orvosi Törvények című munkájában leírta az általa ismert masszázsfogásokat, és azt, hogy miként lehet a masszázst összekapcsolni a hidroterápiával.
1517-1590 Ambroise Pare, a francia királyi udvar tábori orvosa, terápiás céllal masszíroztatta azokat a sebesülteket, akik mozgásképtelenek voltak.
1776-1839 Pehr Henrik Ling svéd származású vívómestertől származnak az első orvosi szempontból megfelelő természettudományos alapokra helyezett feljegyzések. Ezek tartalmazták a napjainkban alkalmazott masszázs minden fogását: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, rezegtetés.
1838-1909 J.G. Metzger holland orvos és gyógytornász működése tette a masszírozást önálló tudományággá.
1875 Mosengeil bonni sebész elsőként tanulmányozta a masszírozásnak a nyirokkeringésre és az ödémák levezetésére gyakorolt hatását.
1851-1906 I. Zabludowski orosz katonaorvos, berlini egyetemi klinikán elsőként tartott tanfolyamokat férfi és női masszőrök számára.
1898 Sir Henry Head - A bőrtakaró és a belső szervek között szegmentális, reflektórikus kapcsolat van. (Hyperalgetikus bőrzónák)
1917 Mckenzie - A belső szervek és a szegmentálisan hozzátartozó izomzat között reflektórikus kapcsolat van. (Hyperalgetikus izomzónák)
1929 Elisabeth Dicke német gyógytornásznő saját betegségének kezelése közben jött rá a kötőszöveti masszázs technikájára.
1950 J. Cyriax - a mélymasszázs leírása
1952 Glaser-Dalicho - Mckenzie féle szegment masszázs továbbfejlesztése
1953 P. Vogler, H. Krauss - csonthártya masszázs leírása
A XIX. században a mechanoterápia területén ún. "svéd korszak" kezdődött, Henrik Ling (1776-1839) svéd vívómester és tornatanár munkájával. A masszázsfogások összegyűjtésével és rendszerezésével megadta a mai formát, amit klasszikus svédmasszázsnak nevezünk.